A szatmári svábok betelepítéséről tartottak előadást

Mandula Tibor nyugalmazott történelemtanár tartott előadást a Szatmárnémeti RMDSZ Székházban április 25-én. A közönség a svábok betelepítésének körülményeit, az 1700-as évekbeli Szatmár vármegyét és a Károlyi házaspárt ismerhette meg jobban az előadás révén.

A Szent István Kör előadással emlékezett meg szerda délután a svábok betelepítésének 300. évfordulójára. Az előadást Szőcs Péter Levente, a Szent István Kör elnöke nyitotta meg , elmondván, hogy ez az előadás csak megnyitó rendezvénye mindannak, amit ezután rendeznek a svábok betelepítésének évfordulója alkalmából.

Az április 25-i rendezvény meghívott előadója Mandula Tibor nyugalmazott történelemtanár volt, aki betekintést nyújtott a betelepítés előzményeibe és lefolyásába, mindennek előtt ismertetve a Károlyi házaspár - gróf Károlyi Sándor és Barkóczi Krisztina - szerepét mindebben.

Mandula közel tíz évig tanított Nagymajtényban, a Nagykároly mellett található sváb településben, és onnan ismerte meg a svábok múltját, történetét és kultúráját. A Szatmár megye monográfiája így jellemzi a szatmári svábokat: „A sváb itt is dolgos, csendes és önző. Házaik tiszták és rendezettek (...) Jellemzi őket a nagy összetartás, a szerzői szorgalom és a kitartás..."

A szatmári svábok jellemzése után a történész Károlyi Sándort és feleségét mutatta be a résztvevőknek, ismertetvén azt a tényt, hogy sokan nincsenek tudatában annak, hogy ez a két személy milyen sok mindent tett Szatmár fejlődéséért úgy politikai, mint gazdasági és kulturális téren.

Szatmár vármegye a Szatmári békét követően, a kuruc-labanc harcok, a Rákóczi szabadságharc és a pestisjárvány miatt szinte teljesen elnéptelenedett. A itt élők otthonuk elhagyására kényszerültek, a földek megműveletlenül maradtak és magas lett a gyermekhalandóság aránya. Károlyi Sándor az eluralkodó rossz állapot miatt toborzott katolikus sváb telepeseket, akik szorgalmas munkájukkal otthont teremtettek és egyben megújították a vidék gazdasági és társadalmi életét.